Julia Quinn : Minden és a hold

12:47

Julia Quinn könyveit nem azért választjuk, hogy nagy tanulságú történeteket olvassunk, a történelmi romantikusok ugyanis inkább kikapcsolódást nyújtanak az olvasóknak. Julia könyveit egyszerűen lehetetlen lerakni, pár órára visszarepítenek minket a múltban és általuk egy kicsit megszűnik körülöttünk a világ.

Hét ​​évvel ezelőtt a lány összetörte a férfi szívét… 
Amikor Robert Kemble egy labirintus közepén Victoria Lyndonba botlik, nem akar hinni a szemének. Ő az a lány, aki miatt megszakadt a szíve, aki végignézte, ahogy a férfi megszervezi a szökésüket, majd otthagyta őt. Most egy karnyújtásra áll tőle, és bár a férfi alig tud úrrá lenni a dühén, még mindig képtelen ellenállni neki… 
Hét évvel ezelőtt a férfi kis híján tönkretette a lányt… 
Az apja figyelmeztette Victoriát: egy gróf sosem fogja feleségül venni egy lelkész lányát, és igaza is volt. Robert házasságot ajánlott a lánynak, végül mégis Londonba utazott, és magára hagyta őt a meghiúsult szökés szégyenével. Noha nem szereti nevelőnői munkáját, elutasítja Robert ajánlatát, amikor a férfi arra kéri, legyen a szeretője. Még a gróf kedvéért sem lenne képes feláldozni a tisztességét. 
De Robert nem tűri a visszautasítást, és megfogadja, Victoria az övé lesz, kerül, amibe kerül. Vajon képes lesz újra megbízni egymásban a balszerencsés szerelmespár? Édes vagy keserédes lesz-e a második egymásra találás?
Idézetek:
„– Az élet nem arról szól, hogy bemászunk egy kő alá, és onnan figyeljük, ahogyan elrohan mellettünk a világ, miközben nagyon reméljük, egy ujjal sem ér hozzánk. (…) Az élet arról szól, hogy kockáztatunk, és megpróbáljuk megszerezni a holdat.”
„– Édesanyám, isten áldja a lelkét, három évvel ezelőtt hunyt el, de az az érzésem, hogy most azt mondaná nekem, ez egyáltalán nem lenne tanácsos. Maga éppen úgy néz ki, mint egy kéjenc.”
„ – Lássuk csak… Victoria Mary Lyndon, khmm, Kemble-nek, hogy fejbe vágjon 
bármely, a keze ügyébe kerülő tárggyal. – A lány kérdőn nézett a férfira. – Bármilyen tárggyal? 
Robert vállat vont. 
– Ha igazán basáskodó tuskó leszek, talán nem fogod elég robusztusnak érezni a
retikülödet. 
A lány válla remegett a nevetéstől, amikor ismét a papír felé fordította a tekintetét.
– Aláírás, Robert Phillip Arthur Kemble, Macclesfield grófja. 
– Nem vagyok jogtudor, de úgy hiszem, ez így jogszerű.
– A holdat adtad nekem, Robert. Még többet is. Felemeltél a holdig. – Hosszú, 
fájdalmas csend következett, amelyet a lány tört meg. – Aztán lezuhantam. Rettenetesen fájt a földet érés, és nem akarom újra átélni.”
„– Tyúkok! – kiáltotta utána Robert. – Mindegyikőtök! Egy baromfiudvarra való tyúk! 
– Meg ne haragudjon, mylord – szólt a lovász, aki a kocsi oldalának dőlve figyelte a jelenetet –, de én amondó vagyok, nem jó most kakasnak lenni.”
 
Julia Quinn évek óta nagy kedvencem, így természetes, ha megjelenik egy újabb könyve, nekem azt nekem meg kell venni. Számomra az ő történetei nyújtják a tökéletes kikapcsolódást. A történelmi romantikusokat pedig bármilyen mennyiségben képes vagyok elfogyasztani. Legtöbbször pedig akkor fordulok ehhez a műfajhoz, amikor szükségem van, hogy kizökkentsen a szürke hétköznapokból és a fásultságból. Így ezen a borús és hideg őszi napokon nincs is jobb program Julia Quinn Minden és a hold című könyvénél.
Bár nem tudok oldalakat írni a történetről, hiszen nincs bennük semmi meglepetés, mégis Julia minden könyvében van valami egyedi, amit leginkább a szereplők karakterei nyújtanak. Egytől egyig egyediek és egyszerűen beleszeretünk a lényükbe. Mégis most egy fura csavarral készült az írónő, hiszen az első látásra szerelmet próbálta megjeleníteni. Lehet vitatkozni, hogy létezik-e, de valószínű, akik elolvassák a könyvet, hinni fognak benne. Viszont így a szereplőinknek nem a szerelembe esés útját kellett végig járniuk, hanem a második egymásra találás akadályit kellett legyőzniük.
Robert személyisége egy tipikusan szerelmes férfit jeleníti meg, aki nem tűri, hogy becsapják. Azonban amikor egy második lehetőséget kínál számára az élet, hibát hibára halmoz, mégis a végsőkig harcol a boldogságért. Victoria szíve összetört, és tudjuk a nők nem könnyen bocsátanak meg, így nem véletlen, hogy sokáig dacol az érzéseivel, amelyek igazából soha nem hunytak ki. Az újra egymástalálás pedig nem úgy van, mint ahogy az a nagykönyvekben meg van írva, hanem ahogy Julia megalkotta. Humorral, iróniával, pörgős és magával ragadó stílussal.
A történelmi romantikus műfaj kedvelőinek csak ajánlani tudom a Minden és a holdat, hiszen egy olyan könyv, amely kikapcsol, nevetésre ösztönöz és reményt ad, hogy létezik szerelem első látásra. Ha szeretnéd mindezt átélni, bátran nyúlj Julia Quinn könyveihez, mert nem fog csalódás érni.
Értékelésem:



You Might Also Like

0 megjegyzés